Orig: http://www.thejemreport.com/mambo/content/view/208/1/
Gyakori GNU/Linux tévhitek leleplezése
Írta Jem Matzan
2005 December 18, Vasárnap
Sok zavarba ejtő információ jelenik meg a GNU/Linux operációs rendszerről, a nyílt forrású és szabad szoftverekről és velük kapcsolatos kérdésekről manapság a sajtóban. E technológiák és fogalmak közül többet nehéz megérteni mert eltérnek a szoftveripar megszokott történelmi hagyományaitól. Ráadásul van a Weben közölt számos fizetett riport és más vállalati propaganda mely rágalmazza a Linuxot és a Szabad szoftvereket. Azért, hogy néhány alapfogalmat tisztába tegyünk, ez a cikk fényt gyújt az agymosott újságírók, kampányoló igazgatók és lejárató hirdetések által unos-untalan vont éjszakában.
1. Van SCO UNIX szellemi tulajdon a Linux kernelben? Mindenekelőtt a "szellemi tulajdon" egy szándékosan félrevezető kifejezés, melyet a cégek ötletek és technológiák tulajdoni igényeinek szolgálatára terveztek. Használata kerülendő, pontosabb a szabadalmakra, szerzői jogokra és licenckérdésekre hivatkozni. Nincsen és soha nem volt semmilyen bizonyíték arra, hogy a Linux bármilyen tulajdonjoggal birtokolt forráskódot tartalmazna az SCO-tól. Van néhány bizonyíték, ami arra utal, hogy pár szabványos és BSD-licencű kód közös lehet a két rendszerben. Ez nem törvény- vagy licencsértő, mivel a kérdéses kód szabadon használható (és néha feltétlenül használni kell) a Unix-szerű operációs rendszerekben. Ha nincs SCO-tulajdonú kód a Linux kernelben, az SCO Group nem nevezhet senkit szerzői jog, szabadalom vagy licencsértőnek a GNU/Linux otthoni vagy üzleti használatáért. Ez nem állítja meg a különböző pereket, de valójában nincs mód, hogy megvédd magad a komolytalan perektől semmilyen téren; bárki használhatja a jogrendszert zsarolásra vagy ártatlanokra fogva fegyvert.
2. Ha GNU/Linux-ra váltok, nem tudom használni a 'M$ Office' programjait. Nem igaz. Például a Codeweavers cégnek van egy terméke, a Crossover Office, mely a M$ Office és más Windows szoftverek futását teszi lehetővé GNU/Linux rendszeren. A kompatibilitási listája többszáz programot tartalmaz például az Adobe, Intuit, Macromedia és sok-sok más cég programjaiból és képességei minden új kiadással nőnek. E sorokat írva a CrossOver Office 40$-ba kerül.
Ráadásul vannak más irodai csomagok, melyek kifejezetten GNU/Linux-ra szabottak. Az OpenOffice.org egy kiváló készlet fejlett irodai szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, adatbázis felülettel, rajz- és bemutatókészítő programmal. Nem tartalmaz személyes adatkezelőt vagy levelezőt, mint például az M$ Outlook, de ezekkel is kiegészíthető az Outlook-szerű Novell Evolution által. Bármilyen Visual Basic makró az 'Excel' vagy a 'Word' programokból nem fordítható közvetlenül az OpenOffice-ra. A Sun Microsystems az OpenOffice.org alapján készíti a StarOffice csomagot, mely néhány extra betűkészletet; jobb konverziós eszközöket (például makrókonverter); jobb általános és elválasztási szótárral fejlettebb helyesírás-ellenőrzőt tartalmaz; és kereskedelmi támogatással nyújtja a Sun. A StarOffice és az OpenOffice.org majdnem bármely Word, Excel vagy PowerPoint fájlt problémamentesen átalakítja.
3. A Windows tényleg kisebb teljes birtoklási költséggel (TCO) bír, mint a GNU/Linux? Van néhány tény ezen rendszerekről, melyek segítenek, hogy eldöntsd ezt a kérdést. Először is a GNU/Linux is általában ingyenes vagy olcsóbb, mint az egyidőben lévő Windows változatok asztali, munkaállomáskénti vagy kiszolgáló használatra. Pár kereskedelmi terjesztés -- legfőképp a Red Hat Enterprise Linux -- drágább, mint a Windows Server kiadások bizonyos körülmények fennállásakor. A Microsoft megköveteli, hogy a Windows Server vevők kapcsolatonkénti lincencdíjat fizessenek, mely azt jelenti, hogy minden számítógép vagy független hálózati eszköz (egy nyomtatókiszolgáló, például) licenccel kell rendelkezzen a Windows Server-hez való kapcsolódáshoz. Így ha 100 asztali géped csatlakozik a kiszolgálódhoz, 100 ügyfél hozzáférési licencednek (CALs) kell lennie. A GNU/Linux terjesztések nem igényelnek ilyet, végtelen sok gép kapcsolódhat egy GNU/Linux kiszolgálóhoz. Így több kliensgép esetén a GNU/Linux egyértelműen költséghatékonyabb. Ha csak kis irodád van 5 géppel, a Windows Server olcsóbb lehet licencdíjban és a támogatási költségben.
Ahol a Windows versenybe szállhat a GNU/Linux-szal az a személyzeti költség. Egy tapasztalt Unix vagy GNU/Linux rendszergazda fizetése több lehet, mint egy Microsoft Certified Support Engineer (MCSE)-é. Másfelől a legtöbb Unix vagy GNU/Linux rendszergazda sokkal tapasztaltabb és nagyobb tudású, mint egy átlagos MCSE. Vagyis megkapod azt, amit megfizetsz. Így hát valamely kisebb cégnél a Windows papíron olcsóbb lehet a személyzeti költség tekintetében.
E költségek nem jelentenek semmit, a hosszú távú karbantartási költségekhez képest. Itt látszik a Linux kernel és a GNU eszközök győzelme a Windows-zal szemben: átmennek a komolyabb szigorúbb biztonsági vizsgálaton is és sokkal nagyobb fejlesztői gárda áll mögöttük. A Windows biztonsági modell a telepítés utáni hibák sokkal tágabb körét teszi lehetővé vírusok, trójai- és kémprogramok által. Nehezebb GNU/Linux rendszerre vírust írni, nemhogy terjeszteni, és a GNU/Linux nem érzékeny a Windows-alapú vírusok ezreire az Interneten. Összességében a GNU/Linux biztonsága jobb és megbízhatóbb. A Microsoft egy állítása a GNU/Linux-ról (és néha a Firefox Webböngészőről), hogy egyes források szerint néhány GNU/Linux terjesztésről több biztonsági figyelmeztetés jelenik meg, mint a Windows-hoz. Ám, ha számszerűen nézzük a tényeket, azt látjuk, hogy a súlyosabb biztonsági hibajelentések többségének tárgya a Windows, nem a GNU/Linux. Az információ, amit mérlegelni akarsz nem a figyelmeztetések, törések, foltok, hibák száma; amit tudnod kell, az a biztonsági hibák súlya és foltozási idő. Ne feledd, hogy a GNU/Linux szoftver terjesztések alapja mindössze, melyek egy teljes szoftverkazlat tartalmaznak az operációs rendszertől a kiszolgáló vagy asztali szoftverekig. Az eladó a teljes készletet karban tartja saját frissítési rendszerén keresztül, melyet a rendszergazda az összes gépén automatikusra állíthat. A Windows Update csak az operációs rendszert és az IIS Webszervert kezeli; nem kezeli a frissítéseket az összes telepített szoftverre, melyek hibái foltozatlanok maradnak míg a rendszergazda ki nem javítja őket kézzel.
Ahol a GNU/Linux lemaradhat, a szoftver támogatás. Ahogy a fentebb jelzettek alapján gond nélkül tudod használni a 'M$ Office' néhány verzióját, néhány windowsos programot ugyanúgy nem fogsz tudni használni. Ha az üzleti sikered egy saját megrendelésed alapján (vagy egy szűk kereslet számára) kifejezetten windowsra írt szoftvertől függ, a gyártó esetleg nem kínál GNU/Linux kiadást és nyíltan megtagadja a program más operációs rendszereken való futtatásának lehetővé tételét.
4. A nyílt forrású programoknak többszáz különböző változata van, mert oly sok fejlesztő dolgozik rajtuk. Egy nyílt forrású vagy Szabad Szoftver projekt egy központi forráskódtárral bír, melyhez csak pár (vagy egy) személynek van hozzáférése. E személyek a projekt karbantartói, akik eldöntik, mely változások kerüljenek a forráskódba. Alattuk több 100 vagy 1.000 közreműködő van, akik megismerik a kódot és módosításokat írnak hozzá vagy javasolnak. Módosításaik felügyelettel kerülnek érvényesítésre. Így több 1.000 ember dolgozhat egy projekten, annak irányát ellenőrzi egy vezető testület. Néha a közreműködők új projektet indítanak az eredetiből, mert úgy érzik, módosításaikat alkalmazni kellene a projektvezetők idegenkedése ellenére is. Fogják a forráskód egy másolatát, és új néven önállóvá válnak. Ezt "fork"-nak hívják, és a helyzettől függően lehet jó is rossz is. Sok sikeres fork történt, mely jobbá vált, mint az eredeti projekt és megszámlálhatatlanul sok fork történt, mely fejlesztők nélkül az árokban kötött ki. Mindig csak a hasznos projektek élik túl.
A lényeg, ha egy program leszármazott projekteket szül, ezek nem részei az eredeti projektnek. Így ha 50 ember forkot nyit a Firefox böngészőből, nem lesz 51 Firefox verzió; 1 Firefox verzió lesz és 50 más böngésző, mely nem Firefox, de egy közös kódból származnak.
5. A nyílt forrású programok kevésbé biztonságosak mert a hekkerek látják a kódot. A "hekker" ("Hacker") szó helyes értelemben fejlesztőt jelent, általában olyan embert, aki jó abban, amit csinál. Az ilyen személyek általában jó emberek és jó dolgokat csinálnak; a beteges-célú hekkerekre szokásos helyes kifejezések a "feketekalapos hekkerek" vagy "krekkerek."
A nyílt forrású programok biztonsága nagyon fontos a rajtuk dolgozó fejlesztőknek. A legtöbb népszerű és naponta használt nyílt forrású projekt szabályozott biztonsági ellenőrzéseket tart, ahol sok tapasztalt programozó átnézi a forráskódot, hogy meggyőződjön, hogy nincsenek biztonsági rések. Ha mégis felfedeznek ilyet, a foltok szinte azonnal megjelennek és javítják a hibát. Mivel a felhasználóknak nem kell tehetetlenül várniuk egy cég javítására, a munka sokkal gyorsabban és hatékonyabban elkészül. A nyílt forráskód nagyobb, nem kisebb biztonságot ad. Az hogy több többet lát a kódon azt jelenti, hogy több hibát sikerül elkapni mielőtt bajt okozna.
6. Azt kapod, amit megfizetsz, tehát a szabad és ingyenes szoftver biztos, hogy csapnivaló. Te mindig azt kapod, amit megfizetsz? Eladok egy írható CD-t 50 rugóért. Ha megveszed, megkaptad a pénzed értékét? Egyesek azt mondanák, a lemeznek nincs komoly értéke és túlfizetted -- és igazuk van. De mi van, ha ingyen adom? Kevésbé értékessé vált, mint mikor 50 rugóért adtam? Kevésbé használható? Tehát az ár nem határozta meg az értéket. Az eladó mohósága és, hogy mi hasznod származik egy termékből, nem mindig esik egybe. Ha minden ingyenes, közösségi GNU/Linux terjesztés 100 dollárba kerülne, nem lenne értékesebb -- csak drágább. Ha valóban úgy érzed, fizetned kell a jó szoftverekért, a Szabad Szoftver Alapítvány - Free Software Foundation (FSF) szívesen veszi támogatásodat.
7. A Szabad Szoftver kommunizmus. A Szabad Szoftver egy ajándék-gazdaságot támogat és antikapitalista. A Szabad Szoftver megöli a szoftveripart és árt a gazdaságnak. Először nézzük, mi is a szabad szoftver. Alapvetően ez szoftver, melyet használhatsz, értékesíthetsz, terjeszthetsz és módosíthatsz bármely megfelelő módon. A tulajdonkorlátú szoftverek, melyek leggyakrabban csak a szoftver korlátok közé szorított használatát adják számodra, eltérőek -- az újraterjesztés, eladás vagy módosítás eleve tilos. Pontosabban túllépnek ezen; büntető vagy polgári jogi büntetéseket ró rád, ha ezek közül bármelyiket teszed. Pontosabb lenne azt mondani, hogy az ilyen szoftver fasiszta, mint azt, hogy a szabad szoftver kommunizmus.
A "szabad" szó a szabad szoftver kifejezésben nem azt jelenti, hogy "ingyenes;" azt jelenti "korlátozásoktól szabad." Szabad, mint a szabadságjogok, nem ingyenes. Ezt a pontot a nem-szabad szoftverek szószólói gyakran félreértik vagy félremagyarázzák.
Elmondható, hogy a szabad szoftver gyakran ingyenes. Egyesek szerint ez rossz, mert rontja a drága, tulajdonosi szoftverek eladását. A közember ezt gyakran kommunizmusnak nézi, mert antikapitalistának tűnik. Nem aktikapitalista -- a szabad szoftver és nyílt-forrású fejlesztők ugyanúgy szeretnek pénzt kapni a munkájukért. Many already do, or at very least solicit donations. The true "payment" in free software is not to large proprietary corporations like Microsoft; the payment instead goes to individual programmers or projects. This happens when a company wants to add a feature or in some way modify a free software project for their own use. To do so they must hire programmers to make the modifications, and that can be exponentially cheaper than developing a new program in-house or paying a proprietary vendor for a pre-made program. Bugs and security problems are also fixed much more quickly using this model. But best of all, a company has control over their own software rather than depending on a software corporation for support, bug fixes and security patches. So it's true that free software might harm the proprietary software industry, but there is no evidence to suggest that it will hurt the economy, since programmers will still be employed to work on software.
Az "ajándék gazdaság"-ban a rangot a közösségnek adottak határozzák meg (szemben a "tőzsdegazdaság"-gal, ahol a vagyon). Már nagyon sok kis közösség él ebben a rendszerben, a tudományos közösség a leghíresebb. A tudósok rangjukat a legnagyobb ötletekben és találmányokban való közreműködésükkel kapják társaiktól. Rossz lenne a szoftveriparnak -- mely éppoly szellemi tevékenység mint a tudomány -- ha megváltoztatná társadalmi rendszerét? Nincs okunk azt hinni, hogy bármi rosszra válna. Ahogy a tudósok működtetik a legfontosabb orvosi- és gyártócégek mindegyikét, a szoftverfejlesztők hajtják a szolgáltató- és támogatócégeket.
Capitalism was founded on the premise that economic gain would encourage people to be more productive; the key here is encouraging people to be more productive, not the means by which it is achieved. Free software projects do give status to those whose contributions are most useful, and this encourages better software development. It does not mean that the entire US economy should -- or could -- switch to this philosophy.
Végül vessünk egy pillantást arra, mit jelent a kommunizmus valójában. Ez a szocializmus egy formája, mely eltörli a magántulajdont és "egyenlőséget" értelmez mindenkire, felszámolja a társadalmi osztályokat és az egyéni különbségeket. Törli az egyén egyediségét és eredetiségét a nagyobb közösség támogatása látszatának érdekében. A legkisebb léptéken kívül teljesen működésképtelennek bizonyult; a legjobb kommunistaellenes propaganda az a tény, hogy sosem tudott hatékony kormányzást és elégedett népet teremteni.
A Szabad Szoftver nem támogatja a magántulajdon eltörlését; viszont felismeri, hogy a szoftver egy olyan eszköz, melyet mindannyiunknak használnunk kell, így képesnek kell lennünk szükségeink szerint használni. A Szabad Szoftver azt mondja, hogy a szoftver nem lehet egyikünké, így megakadályoz egy olyan társadalmi rendet, ahol a tulajdonosoknak ellenőrzésük van a felhasználók felett. A Szabad Szoftver lehetővé teszi a közreműködők elismerését. A Szabad Szoftver szabadságot ad a program helyzetünknek megfelelő egyedi testreszabására, értékesítésre, továbbadásra, ha úgy döntünk; a Szabad Szoftver nem ad valódi, teljes tulajdonjogot a szoftverre, de a szerzőhöz hasonló jogokat biztosít anélkül, hogy mások fölötti uralmat engedne. A Szabad Szoftverrel ugyanolyan jogaink vannak szoftvereszközeinkre, mint mindenki másnak. A tulajdonkorlátos szoftver viszont nyers erővel megfoszt e szabadságtól és egyéniségtől -- a tulajdonosok "birtokolhatnak" minket.
Amit a szabad szoftver nem tesz: hogy vitatná a szerzői jog hatalmát. Mindenki, aki szoftverét valamely szabad szoftver licenc alá helyezi teljes mértékben megtartja szerzői jogait. Nagyon sok szabad szoftver fejlesztő szerzői jogaival az FSF licenceihez igazodva él, így az Ő szerzői jogai jogilag sokkal könnyebben védhetők.
8. Senkit sem támadtak a Microsoft ajánlásáért. Ez bizonyítja, hogy valakit, valahol támadtak, mert ajánlott bármit, ami nem "Microsoft". Szeretném látni ennek bizonyítékát. Annak is, hogy senkit soha nem támadtak egy Microsoft megoldás ajánlásáért. Számos eset van, ahol valaki támadható a Microsoft ajánlásáért. Például: a Windows 95 ajánlása nyilvános webkiszolgálóként.
9. A GNU/Linux nehezen használható; a Windows könnyen használható. Ez attól függ, képes vagy-e könnyen megérteni és megoldani egy problémát. Például a kereskedelmi GNU/Linux terjesztések kapcsán, mint például a SuSE, Xandros vagy Linspire esetében ritkán fordulnak elő jelentősebb problémák. Ha ilyesmi történik, kereskedelmi támogatást kapsz. A Windowst arra tervezték, hogy a felhasználót mellőzve mindent automatikusan csináljon; bár ez sokszor jól működik, mindig ha nem, pokoli a kísérlet a hiba elhárítására. A kereskedelmi GNU/Linux terjesztések hasonlók, kivéve pár dolgot, például nem kell külső forrásokat járogatni eszközmeghajtók levadászásáért. Ha a hardver támogatott a meghajtó betöltődik az új eszköz érzékelésénél. Például ez a kereskedelmi GNU/Linux terjesztések használatát könnyebbé teszi, mert nem kell problémáznod az eszközmeghajtó programokkal. A nem-kereskedelmi terjesztések gyakran az egyes dolgok önálló beállítására késztetnek. Ha beállítóállományokkal dolgozol, azok jól kommentáltak és tartalmaznak egy kézikönyvlapot, mely minden szükséges tudnivalót részletesen tartalmaz. Ha segítség kell, rengeteg elsőrendű fórum és levelezőlista áll rendelkezésre, melyeken szinte biztosan választ kapsz a kérdéseidre. Ha nem, miután megnézted a dokumentációt, a szakértők általában örömmel segítenek eligazodni a problémádban.
A használhatóság értelmében, például a K Munkakörnyezet - K Desktop Environment (KDE) vagy a GNOME - GNU Network Object Model Environment - Munkakörnyezet éppoly könnyen használható, mint mondjuk a Windows felülete. Például a KDE épp a Windows környezetre hajaz a programok futtatását és menükben való listázását tekintve, míg például a GNOME sokkal inkább az Apple OS X-szel rokon. Még egy csomó ablakkezelőből és munkakörnyezetből lehet választani, melyek szintén teljesen testreszabhatók, ha még egyedibbet akarsz. A GNU/Linux azzá válik, amit akarsz tapasztalat és türelem hatására. Miközben például w$-felhasználók gyakran úgy járnak, hogy a hiba csak a w$ teljes törlésével és újratelepítésével kezelhető, a GNU/Linux felhasználóknak soha nincs szükségük e megoldásra. Egy GNU/Linux alapú gép alapvetően stabilan fog működni mindaddig, míg egy hardver meg nem hibásodik.
Összefoglalás
A GNU/Linux sok minden, és ugyanakkor nem sok minden. A legjobban akkor ismered fel kiválóságát, ha megtalálod a számodra legjobb disztribúciót. A félelem tévhiteket szül, és a GNU/Linux sok tévhitet szenved: tulajdonkorlátos szoftverek gyártóitól, w$-függő üzletektől és tanácsadó cégektől, és olyan mindennapi számítógép-felhasználóktól, akik nem értik, hogy mit ad a Szabad Szoftver. Ne félj -- próbáld ki!
Copyright 2005 Jem Matzan.
Sajnálatosnak tartom, hogy igen sokan félelemből/tévhitből, vagy akár gazdasági érdekből ennyire nyilvánvaló tények ellen mennek. :(
Ja, és az értékéről csak ennyit: http://pcforum.hu/hirek/11861/Kiszamoltak+mennyit+er+a+Linux+kernel.html
L.A.
